Frissítve: 2026. július 2. · Írta: a Prémium Kávé csapata (kolumbiai specialty kávék importőre) · Olvasási idő: ~12 perc
Ha valaha láttál kávécsomagoláson egy „86 pont” feliratot, vagy azt olvastad egy kávéról, hogy „specialty minőségű”, akkor már találkoztál a cupping score-ral – csak lehet, hogy senki nem magyarázta el, mit is jelent pontosan. Pedig ez az egyetlen szám többet mond el egy kávéról, mint bármilyen marketingszöveg: elárulja, hogyan teljesített egy szigorú, nemzetközileg szabványosított vakteszten. Ebben az útmutatóban a magyar interneten elérhető legteljesebb képet adjuk a kávépontozásról: a 100 pontos skálától a bírálati szempontokon és a Q graderek munkáján át az új SCA-értékelési rendszerig.
Definíció: A cupping score a kávé érzékszervi minőségét kifejező, 0–100 közötti pontszám, amelyet képzett bírálók adnak szabványosított kóstolás (cupping) során. A Specialty Coffee Association (SCA) rendszerében a 80 pontot elérő kávé számít specialty kávénak – ez a nemzetközileg elfogadott minőségi küszöb.
Tartalom
A cupping score a professzionális kávébírálat (az ún. cupping) végeredménye: egy 0–100 közötti szám, amely azt fejezi ki, mennyire tiszta, komplex és hibátlan egy kávé. A pontozás nem ízlés kérdése – szabványosított körülmények között, azonos vízzel, azonos őrléssel, azonos arányokkal, vakon kóstolva születik, hogy a bírálót se a márka, se az ár, se a csomagolás ne befolyásolja.
A rendszer gazdája a Specialty Coffee Association (SCA): az ő 2004-es bírálati űrlapjuk és protokolljuk vált világszabvánnyá, és bár 2024-től egy új rendszer (a Coffee Value Assessment) veszi át a helyét, a „hány pontos ez a kávé?” kérdésre a kereskedelemben ma is a 100 pontos skála a válasz. A cupping score-nak két nagy szerepe van: a termelő ez alapján kap árat a terméséért, a vásárló pedig ez alapján tudja, mit vesz – ezért hívják a kávészakma „közös nyelvének”.
A skálán a 80 pont a vízválasztó: efölött beszélünk specialty kávéról, alatta kereskedelmi (commodity) kávéról. A gyakorlatban a bírálatra kerülő kávék többsége a 70–90 közötti tartományban mozog; a 90 pont feletti tétel világszinten is ritkaság.
| Pontszám | SCA-minősítés | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|---|
| 90–100 | Kiemelkedő (outstanding) | Világritkaság: aukciós tételek, versenykávék, rekordárak |
| 85–89,99 | Kiváló (excellent) | A specialty pörkölők büszkeségei, jól azonosítható, komplex ízprofil |
| 80–84,99 | Nagyon jó (very good) | A specialty kategória belépője: tiszta, hibátlan, minőségi mindennapi kávé |
| 80 alatt | Kereskedelmi (commodity) | Tőzsdei tömegkávé: a szupermarketek polcain lévő kávék túlnyomó része |
Fontos árnyalat: a sávok között nem lineáris a különbség. Egy 84 és egy 86 pontos kávé között jóval nagyobb az érzékelhető (és az árban is megjelenő) ugrás, mint egy 74 és 76 pontos között – a skála teteje felé minden egyes pont egyre nehezebben megszerezhető.
A klasszikus SCA-űrlapon a bíráló 10 szempontot értékel, egyenként legfeljebb 10 pontra – ezek összege adja ki a 100 pontos végeredményt. A szempontok együtt fedik le mindazt, amitől egy kávé az első illattól az utolsó korty utóízéig élmény:
A végeredményből ráadásul hibapontok is levonhatók: az enyhébb mellékíz (taint) csészénként 2, a súlyos hiba (fault) – például penészes, fenolos, erjedt íz – csészénként 4 pont mínuszt jelent. Ezért lehetetlen, hogy egy hibás tétel magas pontszámot kapjon: a rendszer a következetességet és a tisztaságot kérlelhetetlenül bünteti.
A cupping menete kötött: az SCA-protokoll szerint mintánként 5 csészében, 8,25 g kávét forráznak le 150 ml, 93 °C-os vízzel, és a kóstolás több hőfokon, órarend szerint történik. Így zajlik a folyamat:
A hivatalos cupping score-t jellemzően Q grader adja: a Coffee Quality Institute (CQI) által vizsgáztatott, nemzetközileg kalibrált kávébíráló. A cím megszerzése hatnapos intenzív kurzust és mintegy 15 érzékszervi vizsgát jelent – savakat kell vakon azonosítani, aromákat felismerni, és több cuppingot a nemzetközi etalonhoz kalibrálva végigpontozni.
Néhány szám, ami jól mutatja, mennyire szűk ez a szakma:
A kalibráció kulcsszó: a Q graderek háromévente újravizsgáznak, hogy egy brazil, egy kolumbiai és egy magyar bíráló ugyanarra a kávéra a világ bármely pontján közel ugyanazt a pontszámot adja. Enélkül a cupping score nem lenne összehasonlítható – éppen az adja az értékét, hogy az.
2024 novemberében az SCA hivatalosan is új bírálati szabványt fogadott el: a Coffee Value Assessment (CVA) váltja a 2004-es cupping-űrlapot. A legfontosabb változás szemléleti: a CVA nem egyetlen pontszámba sűríti a kávé értékét, hanem négy külön értékelésre bontja – így a „mennyire jó?” mellett arra is válaszol, „milyen?” és „miért értékes?”.
| Szempont | Klasszikus cupping (2004) | CVA (2024–) |
|---|---|---|
| Végeredmény | Egyetlen 0–100 pontszám | Négy külön értékelés + ebből számított pontszám |
| Részei | 10 érzékszervi szempont | Fizikai, leíró, affektív és külső (extrinsic) értékelés |
| Mit ragad meg? | Minőség egy számban | Minőség + ízprofil + piaci érték tényezői (pl. eredet, tanúsítás) |
| Állapot | 2024-ig hivatalos szabvány, a kereskedelemben ma is elterjedt | Hivatalos SCA-szabvány 2024 novemberétől, frissített űrlapok 2025 októberétől |
A gyakorlatban a két rendszer még évekig párhuzamosan él majd: a pörkölők és importőrök többsége ma is a megszokott 100 pontos score-ral kommunikál, miközben a nemzetközi minősítések fokozatosan állnak át a CVA-ra. Vásárlóként tehát a „hány pontos?” kérdés még sokáig releváns marad.
A cupping score közvetlenül árazza a kávét: a 80 pont alatti kávé tőzsdei tömegáron, a specialty kávé pontszámtól függő felárral kel el – a skála tetején pedig elszabadulnak az árak. A Cup of Excellence versenyeken például csak a döntőben is legalább 87 pontot elérő tételek kapnak díjat és kerülhetnek nemzetközi aukcióra, ahol a nyertes mikrotételekért pörkölők licitálnak a világ minden tájáról.
Hogy hol a plafon? A 2025-ös Best of Panama aukción a Hacienda La Esmeralda mosott feldolgozású Geisha tétele 98/100 pontos értékeléssel, 549 licit után 30 204 USD/kg világrekord-áron kelt el – átszámítva nagyjából 10 millió forint kilogrammonként. Persze ez extrém kirakatpélda, de az elv a hétköznapi sávban is igaz: a 86 pont feletti tartományban már minden egyes pont dollárokban mérhető felárat jelent a zöldkávé fontonkénti áránál.
Ez a mechanizmus a termelői oldalon is sorsdöntő: egy kolumbiai farmer számára a 80 pont feletti minősítés azt jelenti, hogy a termése kiléphet a tőzsdei árazásból, és minőségi felárat kaphat. Ezért éri meg a magasan fekvő ültetvényeken kézzel szüretelni, gondosan feldolgozni – a cupping score az egész specialty láncot működtető gazdasági motor.
A cupping score a leggyorsabb módja annak, hogy vásárlás előtt felmérd egy kávé színvonalát – ha tudod, hogyan olvasd:
Érdemes tudni azt is, hogy a pontszám mindig a zöldkávét minősíti – a végső csésze minőségén a pörkölés és az elkészítés még sokat alakít. A specialty kávé fogalmáról és hazai elérhetőségéről külön cikkben írtunk: Specialty kávé Magyarországon, a single origin és a kolumbiai kávé világában pedig szintén részletes útmutatóink segítenek eligazodni.
A mi kávéink a kolumbiai Quindío régióból érkeznek – abból a magashegyi, vulkanikus talajú termőtájból, amelynek tételei rendre a specialty tartományban teljesítenek. Ha a skála tetejét kóstolnád, a ritka fajtájú, limitált Sudan Rume Grand Reserve tételünkkel jársz a legközelebb hozzá; ha a mindennapokra keresel megbízható specialty kávét, vásárlási útmutatónk segít választani.
80 pont felett minden kávé specialty minőségű, tehát objektíven „jó”. A 85 pont feletti kávé kiváló, a 90 pont feletti pedig világszinten is ritka, kiemelkedő tétel. A boltokban kapható specialty kávék többsége a 80–88 pontos sávban mozog.
Képzett, nemzetközileg kalibrált bírálók – jellemzően a CQI által vizsgáztatott Q graderek – szabványos vakkóstolás során. Egy-egy tételt általában több bíráló egyszerre pontoz, és az eredmény a pontszámaik átlaga.
A nemzetközileg elfogadott küszöb 80 pont a 100-ból. Ehhez az is kell, hogy a zöldkávé fizikai hibáktól gyakorlatilag mentes legyen – a pontszám és a hibamentesség együtt adja a specialty minősítést.
Nem feltétlenül – a pontszám a minőséget, tisztaságot és komplexitást méri, nem a te ízlésedet. Egy 87 pontos, élénken gyümölcsös kávé lehet szokatlan annak, aki a klasszikus csokoládés-diós profilt szereti. A score arra garancia, hogy a kávé hibátlan és igényesen készült – azt, hogy melyik ízvilág a kedvenced, neked kell felfedezned.
A specialty pörkölők és importőrök jellemzően a termékoldalon vagy a csomagoláson tüntetik fel. Ha sehol nem találod, valószínűleg kereskedelmi minőségű kávéról van szó – a 80 pont alatti kávékhoz nem szokás pontszámot kommunikálni.
A cupping score a 2004-es SCA-űrlap egyetlen, 0–100-as pontszáma. A CVA (Coffee Value Assessment) a 2024-ben elfogadott utódrendszer, amely négy külön értékelésre (fizikai, leíró, affektív, külső) bontja a kávé értékelését – árnyaltabb képet ad, de a kereskedelemben egyelőre a 100 pontos score a bevett hivatkozás.
Igen, és érdemes is kipróbálni: csak csészék, mérleg, durva őrlemény és 93 °C-os víz kell hozzá (8,25 g kávé / 150 ml víz). Készíts el két-három különböző kávét egymás mellett a fenti lépések szerint, és azonnal érezni fogod a különbségeket – ez a leggyorsabb út az ízlésed megismeréséhez. Az őrléshez őrlési útmutatónk ad támpontot.
Kóstolnál egy, a skála tetejéről érkező kávét? A Sudan Rume a kávévilág egyik legritkább fajtája – nálunk limitált, Grand Reserve tételben érhető el.
Ajánlott termékSudan Rume Grand Reserve Specialty Szemes Kávé 250 g10 690 FtMegnézem a terméket →
